dr.cipő

Ami azt illeti szerelem volt ez első látásra is, de másodszor határozottan elmélyítette a vonzalmamat az a tény, hogy 30%-kal kedvezményesebben vesztegették az óriás masnikat. Némi teketóriázást követően azonban eldőlt, hogy ez lesz az a darab, amelyben hivatalosan is rám biggyesztik majd júliusban a doktori címet.  

Aludni szeretnénk

Mostanában nem lustaságban, sokkal inkább alváshiányban szenvedünk. Anna egyik korábbi egyetemi projektje tökéletesen illusztrálja az elmúlt és valószínűleg az elkövetkezendő időszakot! Rákattintva lesz csak teljes a kép!

Egy éve

Pontosan egy évvel ezelőtt érkeztem meg Passauba, hogy aztán kezdetét vegye négy hónap tele ambíciókkal, élményekkel, önismerettel és megismeréssel. Meghatározó és felejthetetlen!

Költészetnap

Azt hiszem szerencsénk volt a múlt héten, hogy Attilát még 20 méterrel távolabb csíptük el a Duna partjától, ahhoz képest ahol majd a jövőben foglal helyet.

Itthon

Esett már szó róla, hogy ezen a héten Csehországból érkezett látogatóm. Három tökéletes napot töltöttünk együtt Budapesten turistaként. Nem csak ő, én is!

Málnás Túrótorta

Az e hétvégi családi cukor ellátmányt a málnás túró egyveleg biztosította. Picit lágyra sikerült, de alig tűnt fel, hiszen ez a páros klasszikusan tökéletes! Mivel az alábbi receptúra lisztet alig tartalmaz, ezért a masszát hosszan érdemes sütni. 

Recept:

50 dkg túró, 50 dkg málna, 15 dkg margarin, 4 db tojás, 3 evőkanál liszt, 1 bögre cukor (elég), 1 evőkanál citromlé, 1 tasak vaníliás/málnás pudingpor hozzávalókat összekeverjük és előmelegített, légkeveréses sütőben kb. 50 percig sütjük. 

Good bye Rouge!

Tükörbe néztem. Ez egy viszonylag mindennapos cselekmény a részemről, csak épp ezúttal másképp tettem. Megpróbáltam magam kívülről szemlélni, szigorúan női szemmel. Arra jutottam, hogy az éveim száma nem növekszik oly kínos mértékben, mint ahogy az abban a szent pillanatban látszik, mikor teljes felszerelésben kilépek az utcára (akár a sarki boltba). Egyszóval idősebbnek látszom, ami megengedhetetlen. Azonnali fiatalodás javallott, ehhez kétség sem fér! 

A legutóbbi barátnői meetingen feltettem A kérdést (miszerint: Hogy kell fiatalosan öltözködni?), amire a következő kellemetlen választ kaptam: farmert és pólót kell hordani, mi mást?! Ettől nyugodtabb nem lettem, mert a farmer az ok, de a póló?? Én olyat csak otthon hordok. Inkább ingbarát volnék. 

Mindezek után gardróbmustra következett és a rettenetes felismerés: kizárólag garbókkal van tele a komód és számos ing is fellelhető a ruhatárban, emellett ruhák és koktél partyra való társaik tömkelege, míg póló vagy kardigán vagy egy cozy kis kapucnis alig-alig akad. Ráeszméltem, hogy az oly imádott, elegáns darabok mind azt a kész ügyvédnőt tükrözik, akinek sosem készültem. Ennek okán a funkcionális, sportosan elegáns mellett döntöttem, bizonyos darabok viszont teljességgel hiányoznak még a szekrényemből. Ezt az űrt ugyan a családom fiatalabbik nő tagjának ruhatára némileg pótolhatja, de egyrészt nem örökre, másrészt nem szívesen. 

A tükröm-tükröm azonban még egy fontos momentumra rádöbbentett, nevezetesen a rúzs mellőzésének elengedhetetlen mivoltára. Én már a függőség jeleit érzékeltem magamon és múlt héten is megleptem magam egy eper színűvel. Arról nem is kívánok már sok szót ejteni, hogy ajándékként is kaptam egy szépséges narancsot nem rég, mert az illetőnek a rúzsról én jutottam eszébe. Ráadásul úgy hírlik ebben a szezonban a meleg, narancsos árnyalatok kerülnek ismét terítékre, én pedig épp most készülök szakítani legjobb barátnőmmel (kéretik nem megsértődni, ez csupán képletes megjegyzés). Ezért most Au revoir rouge, Hello fiatalság!

cseh remekek

Geometrikus pontosság egy porcelánbaba finomságával ötvözve

Körbenéztem kicsit a cseh designerek között eredetileg lázas kalapos kutatást tervezvén. Fejre valót találtam is, kalapokat egyenlőre kevésbé. Megtetszett viszont Zuzana Kubickova és a vintage anyagok, babák, csipkék és azok az igazi borítékok! Nálam egy jó boríték táska a boríték pontos mása (mi más?). Évek óta szeretnék már egyet, de még nem találtam meg a minden szempontból tökéleteset, bár ez a loveletter nem lenne rossz! A cseh érdeklődés pedig nem véletlen, hétfőtől vendéget várok, nyáron pedig végre viszonzom a látogatást és Prágában egész biztos felkeresek egy-két design boltot.

Csipke fejdísz

Boríték táska és fejdísz

errefelé

A török bérlőm jóvoltából egész hétvégén ezeken a színes, török cukorkákon nyammogtam. Ez a helyes kifejezés, mert a zselés állagú cukor tökéletesen épül a fogak felületének egyenletlen felszínébe, amivel lassú haladást idéznek elő a táplálkozásnak nevezett, jobbára természetes folyamatban. Értesüléseim szerint található egy remek török édességbolt Budapesten, melynek ő rendszeres, visszajáró vevője és muszáj kiszednem belőle a pontos fellelhetőséget, mert eddig bármivel örvendeztetett is meg a szokásos Jajjnemkellettvolna contra DeÁndifinom párbeszédünket követően, mindig nagyon ízlett a fehér kartondobozok beltartalma. Annál is inkább kíváncsi volnék, mivel nem nagyon tudom, hogy mit is eszem ilyenkor a valóságban, csak azt tudom, hogy édes és nagyon finom (meg persze azt is, hogy abba kéne már hagynom).

Az édes mellé valami sós is dukált a hétvégére, ezért megsütöttem a szezon első medvehagymás pogácsáját   ennek a receptnek az utasításai szerint. Az elhízás veszélyét pedig én is fenyegetőnek látom, ezért némi fittnesst is beiktattunk szombaton, bár a hét elején sürgős repetáért kiállt a ma sütött és fogyasztott sütiadag!

A kalapos

könyvborító

Stephen Jones kétségtelenül az egyik legnagyobb nevű és legkedveltebb kalaposmester Angliában és világszerte. Idén többek közt a Dior és Galliano, illetve Jil Sander számára tervezett néhány darabot a kifutókra. Ami pedig számomra a legnagyobb öröm, hogy könyv is készült munkáiról egy londoni galéria jóvoltából. Ez számomra nyilván egy "Musthave", de még egy kis spórolást igényel. A mester boltja egyébként a Covent Gardenben található és ha ottjártakor az ember lánya kellően szerencsésnek bizonyul, nyitva is találja a gyönyörű kis üzletet. Várom a nyarat!!

gyönyörű kreáció

Stephen Jones és a petit noir kalap

Nude

Úgy néz ki, hogy ebben a szezonban az egyéniségemnek nevezhető megfoghatatlan képződmény és az aktuális trendek egy (akár kettő) konkrétan körülhatárolható irányzata közös nevezőre leltek. A nude-ot többek közt nekem találták ki. A  már többször emlegetett, ám méltatlanul túl sokáig mellőzött Larossi boutiqueban megtaláltam a nyárra pont megfelelő csipke felsőrészt, egy hosszú ujjú teljesen átlátszó remeket, ami pláne tökéletes, mivel olyan seszínű, ami csak egy igazi, nude darabtól elvárható. A hétvégi osztrák semmittevés kapcsán sikerült a passzoló körömlakkot a Catricetól és egy Lloyd övet is beszerezni. Már is jobban hódoltam a divatnak, mint ahogy azt megérdemelné, de majd viszek bele stílust.

csend törő

Schloss Freistritz in Steiermark

A csendet épp most törte meg a tavasz. A hétvégén, Ausztriában, huszonegynéhány fokban, megmásíthatatlanul. A természet, láthatóan még nem igazán fogta fel, mi is a dolga, de kap néhány hetet, hogy a kopárságot korrigálja. A stájerországi magánkastély parkjában még visszavárják a telet a télire letakart szobrok és a félig befagyott, évszakot választani egyenlőre képtelen tó tükre. Akárhogy lesz is, a jövő héttől hivatalos!

Táska?

A Longchamp Shopper. Igencsak megoszlanak a vélemények, hogy mi is ő valójában? Immár évek óta Nyugattól Keletig minden önmagára adó, közepesen fiatal nő karján ott virít egy. Különböző színekben és méretekben, az illető táskakedvelők ízlésének és pénztárcájuk képletes méretének megfelelően. Nálunk családilag is igazi vitatéma vált belőle, mert a felső vezetés egyszerűen "lebevásárlótáskázta". Ez önmagában persze nem sértés a LCT-ra nézve, hiszen akként is került forgalomba. Amolyan  luxusszatyor bőr fülekkel és igényes kidolgozással. Akkor merül fel az igazán alapvető, már-már hungarikum számba menő kérdés: Megéri? Természetesen nem, ha az ár-érték viszonylatot nézzük (válság téma)! Mi azonban, akik birtokoljuk, már nem is tudnánk meglenni nélküle. Ezt láttam keleten és nyugaton egyaránt: a metrón, az egyetemen, az állatkertben. Nem voltak meg nélküle. Mindenhol megfordult más-más színben és méretben, de ott volt. Itthon pedig úgy tűnik, a legtöbben elég jól megvannak nélküle. Számomra Németországban vált nyilvánvalóvá, hogy olyasféle elegáns ABC-bugyor ez, ami minden jogász lánynak dukál, lehetőleg több példányban is. Akkor határoztam el, hogy ebben a kérdésben az eredeti közeghez húzok és közösséget vállalok a Longchamp Taschés míszekkel. Az elhatározást nem rég tettek is követték és az eredmény mi sem természetesebb: sötétkék! 

messze keleten

Elérkezettnek látom az időt, hogy eláruljam, merre voltam "távol" az elmúlt hetekben. A kép a szingapúri állatkertben készült a pillanat párás hevében. A tűzpiros kis kalap azonnal szemet szúrt, de nem elsősorban a szín élénk jellegének köszönhetően, hanem főként a látott kalapok csekély száma miatt. Megörültem ennek az élénk színfoltnak a sok ausztrál fejen árnyadó szalmakalap után... Az én Seebergerem példásan teljesített!

fejdísz bérbe

Ha Bécs, Burggasse és báli szezon, akkor kiadó és nem csak szemre, de fejrevaló kalapok és fejdíszek a Wellenkindnél!

közelebb

A hétvégét kellemetlen mínuszok közt, de annál kellemesebb társaságban, művelődve töltöttem Bécsben. A vasárnapot általában nehezebben viselem a határ túloldalán, mert örökké bezárt boltok űznek gúnyt a hozzám hasonlóan, előre tervezni képtelenekből. A tökéletes bécsi vasárnap ezért nem is állhat másból, mint egy kései, ebédbe hajlóan kiadós brunchból és múzeum látogatásból. Mindkettő mellé illik egy pipa. A múzeum duplát kap. 

A város szívében, a Neubaugassén bújik meg a MoKador láncolat legújabb üzlete, barátságos, rúzsozott pincérnőkkel és isteni reggelikkel. IPad tetszés szerint a pultnál igényelhető a reggeli újságolvasás elmaradhatatlan rituáléjához. A kialakult pozitív benyomást fokozta, hogy a kiírt árakhoz képest szinte féláron költöttünk el egy kiadós, és nagyon ízletes Vital reggelit. Azóta sem értjük, hogy miért?

a reggeli italadag á la MoKador

A pozitív élmények gyarapítását a Museumsquartier területén, a MuMoK-ban folytattuk, ahol a nem régiben megnyílt Claes Oldenburg kiállítást csodáltuk a szó szoros értelmében. Szerintem Mickey Mouse smafu a rúzshoz és a lágy fürdőszobai berendezésekhez képest. :) A pop art kedvelőinek érdemes május végéig egy rövid kiruccanás alkalmával ide is betérni. A második pipa a Magritte kiállításnak szól, amit már csak  kiterjedt embertömegen át próbálhattunk meg élvezni. Így jár, aki a zárás előtt pár héttel gyors pótlásba fog, de az összetaposott csizmaorrok ellenére is elmondható, hogy gazdag és látnivaló!

Oldenburg is too tired to love.

Az estét a Paolos ciabbatája zárta, amit úgy döntöttem, hamarosan re-kreálok. Ilyen egy tökéletes bécsi vasárnap zárt ajtókon kívül. 

"Távol"

kezdet

Elkezdődött valami. Egészen pontosan egy kezdő varrótanfolyam, ami remélhetőleg eljuttat arra az alap szintre, amin az ember lánya képes megvarrni magának élete első DIY szoknyáját. Egyszerű és egy színű szövetet kerestem hozzá, és ezt találtam. Nyári mini kosztüm lesz belőle. A szoknya Nr. 1. után pedig jöhet az első kalap!!

kirakat

Ez az Edelweiss und Rosenrot szilveszteri kirakata.

Az egyedi kalapokat és fejdíszeket egy müncheni,

lengyel származású lány készíti és nem véletlenül

tilos teoretikusan a fotózás, hisz mindegyik 

önmagában egy-egy műalkotás, a kirakat pedig 

a legszebb Passauban. A kép december utolsó estéjén

 készült és egy kedves barátnőm küldte, azért hogy 

tisztában legyek a kirakat jelenlegi felépítésével. 

Sajnos sok kalap ismerős, úgyhogy attól tartok 

a tehetséges lengyel lánynak nem mehet olyan jól.

Honvágykeltően gyönyörködtet! 

boutique

Ahogy már korábban említettem, létezik Budán egy butik, ahol kincsekre lel a szépre érzékeny szem. A Larossi meglehetősen jól megbúvik a Városmajor utca kórházhoz közeli oldalán. A vásárlók emiatt ritkán tévednek be az utcáról, ha jól gondolom, inkább a szájról-szájra vitt hír népszerűsíti. Magam is csak azután tettem tiszteletem, hogy családom másik két nő tagja már súlyos tízezreket hagyott ott, ahonnan üres kézzel távozni szinte lehetetlen. Első látásra egy átlagos butiknak tűnhet a helyiség, és ez a benyomás tulajdonképpen végig velünk marad, hiszen nem a dizájnt adják el, hanem a stílust. Három hölgy fogad kedves mosollyal és kitartó segítőkészséggel. Én az a fajta vásárló vagyok, aki nem kifejezetten szeretem, ha segíteni próbálnak, mikor csak nézelődöm, de ebben a boltban könnyebb így megtalálni a hozzám illőt. A boltvezető, csinos szőke hölgy ugyanis nagyon érti az öltöztetés csínját-bínját. Hosszú időn keresztül Franciaországban élt és hazatérvén igyekszik a magyar nőket végre kissé ráncba szedni. Kedvesen kísérletezik rajtunk, míg meg nem találja a hozzánk leginkább passzoló darabokat. Tapasztalatom szerint igen jól képes ráérezni bizonyos színek és a rajtunk lévő outfit alapján. Van abban valami kiemelkedően különleges érzés, ahogy három hölgy hozza elénk a legkülönfélébb ruhadarabokat, majd próba után határozott véleményt alkotnak. A legjobban azt kedvelem, hogy nem próbálnak meg semmit sem kifejezetten a vásárlóra tukmálni és azt is megmondják nyíltan, ha valami nem illik hozzánk. Néhányszor elhangzott már, hogy ez nem te vagy. Viszont valóban örök darabokkal gazdagodott a ruhatáram: a Sergiorossival éppúgy, mint egy vajszínű finom velúr ruhával és egy sötétkék (persze) egykori katonai egyenruhára hajazó blézerrel.  Aki szereti a vintage darabokat, annak éppúgy ajánlott, mint az új ruhák kedvelőinek, mert mindkettőből van választék. A képről annyit el kell mondanom, hogy semmi köze a butikhoz, magam kreálta kis csúnyaság ez, ami csak a nevet hivatott kiemelni, bár egy javított verzióját címkeként el tudnám képzelni. Tényleg megéri olykor benézni, főleg akkor, ha nincs kifejezett elképzelésünk, arról, hogy pontosan mit is szeretnénk, inkább csak arról, hogy valami szépséget. 

Manufaktura

Két napja csomagom érkezett Csehországból. Két barátnőm többek közt ezzel a kéz- és lábápoló krémmel lepett meg egy elmúlt és nem is olyan jeles alkalomból. A lime és a menta illata függőséget okoz ebben a párosításban, igazi különlegesség. Tartok tőle, hogy a krém (sem) nem fog sokáig kitartani. A Manufaktura márkanév egyébként cseh kézműves hagyományokon alapuló kozmetikumokat takar és szerencsém lesz még egy szappant és fürdősót is kipróbálni a lányok jóvoltából. Magyarországon is megrendelhetők a termékek. Tavasszal tervezek egy prágai kiruccanással egybekötött tankolást.

egy történet

Adós vagyok. Feltétlenül el kell még mesélnem a tegnap kapott fából készült kalapos kellék, a Fej történetét. Tartozom ezzel egyrészt annak a piros cipős hölgynek, akitől megkaptam, másrészt a Fejnek magának.

Jankó élete jelentős részét Buda egyik legszebb kerületében, a Jánoshegy lábánál töltötte. Szerette a zöldet és az őt körülvevő kispolgári miliőt mindannak a sok szenvedésnek ellenére, ami csak rönkké válása óta érte.

Kínoztatásaira nem gondol már, hiszen attól a pillanattól kezdve, hogy egy csinos, piros cipős hölgy rátalált a hideg járdán, nincs oka panaszra már. Számos csapáson ment keresztül, amik nem múltak el nyomtalanul az évek során. A sérülések száma csak nőttön nőtt. Nem mintha nem szerette volna a munkát, amire fogták. Szerette a színeket és az anyagok és szőrmék puha melegségét. Csak épp minden szépség ellenére is fájt. Fájtak a szurkálódások, a gőzölés és a legjobban az, amitől a fejtető végigrepedt. Tudta, hogy ő egy nemesebb cél eléréséhez kellő eszköz csupán. Mégis úgy érezte, pihenne már egy kicsit. Ne szurkálják, ne vasalják többé, vagy legalább hagynának már neki egy kis nyugtot. Azon a bizonyos őszi napon, amikor az utcára került, boldoggá tette a nyugalom. Az aszfalt azonban hidegnek bizonyult és egyre több kutya kerülgette, emiatt megszállta az aggodalom. Mi lesz most vele? A szabadban kiszolgáltatott és árva. Még talán néhány szú is beleköltözik, és a vége rosszabb lesz, mint képzelte: porrá foszlik. Nem vágyott ilyen sorsra. Épp hasonlóképp őrlődött létezés és elmúlás kérdéseit latolgatva, mikor feltűnt a piros cipő. Boldog és kíváncsi hangok csattantak fel, majd hirtelen valaki két kézzel jól megmarkolta és magához szorította. Jó meleg volt és finom puha az anyag, ami a hóna alatt tartotta. Kis idő múlva új otthonra lelt, egy budakeszi lakás nappalijában. A hölgy mindig nagyon kedves volt hozzá. Nem szúrta, nem gőzölte, hanem kedves volt hozzá. Még el is nevezte és tulajdonképpen attól a pillanattól hívták Jankónak. Teltek múltak az őszi hónapok és lassanként beállított a karácsony. A nappali megtelt karácsonyi díszekkel és néhány fával, ő pedig égősor fűzért kapott és viselte büszkén egészen januárig. Az új év azonban ismét változást hozott az 57-es fafej életében: megint költözött. Egy szép napon műanyag szatyorba tették és egy hosszabb séta után ismét új otthonban találta magát. Ezúttal is egy asztalon kapott helyet, bár érzi, hogy még van ebben az állapotban némi ideiglenesség.

Jelenleg azonban köszöni jól van, nincs sem túl meleg, sem túl hideg. Továbbra sem szurkálják, bár a feje tetejére megint egy kalap költözött.

fej

Hosszas várakozás után

 birtokosa lehetek végre

annak a tárgynak,

 ami eddigi életem

 legjobb születésnapi
 ajándéka!

Köszönöm!

débuté

Ma debütált végre első tok kalapom a világ, illetve a valóságban Budapest és Fót színe előtt. Babalátogatón voltam és úgy gondoltam, hogy Jázminnak sem árt, ha már most elkezd hozzászokni a kalapok látványához. Tetszhetett neki, amit látott, mert az egyébként sírásra hajlamos lányzó egész délután nagyon mosolygós-nyugodt baba volt.